Sokáig kértem a szüleimet, hogy vegyünk egy mostanság divatos kenyérsütőt, hiszen én megsütni, a többiek pedig fogyasztani szeretik a különféle kelt tésztákat. Erre 2008 nyarának egyik hétvégéjén apu közölte, tervezzek meg egy kemencét, nos mivel a házba nem fért be, az udvarra került. Miután édesapám kőműves lévén megépítette, kijelentette, hogy legfeljebb a fűtési és evési feladatokat látja el ezentúl a kemencével kapcsolatban, a többit pedig rám bízta. Ezt a receptet is a kemence ihlette, egy nyári napon vendégvárás alkalmából, kis átalakítással egy korábban közöltből. És végre a fonási technikámat is sikerült tökéletesíteni!
Hozzávalók:
Kelt tészta:
60 dkg liszt
+ amit felvesz kidolgozás, szórás közben (max. 30 dkg)
3 dl tej
25 dkg margarin
2 egész tojás
50 g friss élesztő vagy 1 csomag szárított élesztő
15 dkg kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
3 cl rum vagy 1 evőkanál rumaroma
1/2 teáskanál só
Kakaós töltelék:
12,5 dkg margarin
7,5 dkg porcukor
3 evőkanál holland kakaópor
1/2 csomag vaníliás cukor
Fahéjas töltelék:
12,5 dkg margarin
7,5 dkg porcukor
1 evőkanál őrölt fahéj
1/2 csomag vaníliás cukor
A teteje lekenéséhez:
1 egész tojás
Kelt tészta:
A lisztet egy nagy keverőtálba szórtam, olyan nagymamás zománcos fajtába. A tejből 1 dl-t egy bögrében meglangyosítottam mikróban 20-30 másodperc alatt. Kellemes meleg kell, hogy legyen, de ha a kisujjunkat beledugjuk ne égesse meg, különben meghalnak a kiszáradt, "alvó" élesztősejtjeink és nem csinálnak a cukorból széndioxidot ami üregessé teszi a tésztát. Ezt követően a tejbe 1 teáskanál cukrot szórtam, majd jól el szoktam keverni a beleszórt/belemorzsolt élesztővel, és hagyom "habosodni". Ezalatt megolvasztottam egy lábasban lassú tűzön, gyakran meglötyögtetve a margarint, de nem hagytam felforrni, sercegni, ezt követően hozzáöntöttem a maradék tejet, a felvert két tojást, a sót, a kristály- és vaníliás cukrot és a rumot/rumaromát. Addig kevergettem a cukros-margarinos tejet míg nagyjából fel nem olvadt benne a cukor, ezalatt az élesztős tej is a 2-3-szorosára "duzzad", majd mindkét tejes folyadékot a liszthez öntöttem.
A lisztet egy nagy keverőtálba szórtam, olyan nagymamás zománcos fajtába. A tejből 1 dl-t egy bögrében meglangyosítottam mikróban 20-30 másodperc alatt. Kellemes meleg kell, hogy legyen, de ha a kisujjunkat beledugjuk ne égesse meg, különben meghalnak a kiszáradt, "alvó" élesztősejtjeink és nem csinálnak a cukorból széndioxidot ami üregessé teszi a tésztát. Ezt követően a tejbe 1 teáskanál cukrot szórtam, majd jól el szoktam keverni a beleszórt/belemorzsolt élesztővel, és hagyom "habosodni". Ezalatt megolvasztottam egy lábasban lassú tűzön, gyakran meglötyögtetve a margarint, de nem hagytam felforrni, sercegni, ezt követően hozzáöntöttem a maradék tejet, a felvert két tojást, a sót, a kristály- és vaníliás cukrot és a rumot/rumaromát. Addig kevergettem a cukros-margarinos tejet míg nagyjából fel nem olvadt benne a cukor, ezalatt az élesztős tej is a 2-3-szorosára "duzzad", majd mindkét tejes folyadékot a liszthez öntöttem.
Keverőgép dagasztókarjával jól összedolgoztam a tésztát, ha túl lágy vagy folyós, ragadós lenne, további liszt hozzáadással javítható a helyzet. A felolvasztott margarinnak, feloldott cukornak és felvert tojásnak köszönhetően csomómentes és egyenletes sárga színű lesz a tészta.
Miután az edény falától és a keverőkaroktól is elvált a tészta tovább dolgoztam kézzel amíg minden csirízdarab egyöntetűen beépült a nagy "tésztagombócba", egy fél marék liszttel a tészta alját és tetejét is meghintettem, leborítottam a keverőtállal a nyújtódeszkán és egy félóráig kelni hagytam. Eközben már apu nekilátott az egyik szokásos feladatához, azaz a kemencefűtéshez.
Mivel a kemence alját alkotó tégláknak kell magukba gyűjteniük a hőt és utána az ételnek átadni, ezért a jó és egyenletes hőelosztáshoz mindig vékony ágakkal, gallyakkal, rőzsével fűtünk be, mert ezek parázsló darabjait jobban átjárja a levegő és így mindenhol azonos mértékben izzanak, az étel behelyezése előtt pedig a kemence hátsó falához halmozzuk a parazsat.
Míg pihengetett a tészta, nekiláttam a töltelék elkészítésének, a margarint habosra kevertem a cukorral, míg az megolvadva már nem "csikorgott", majd hozzáadtam a kakaót, ill. a fahéjat. Miután a tészta megkelt lazán átgyúrtam, majd 5 db egyenlő méretű cipóra osztottam. Ha gáz/elektromos sütőben készül, azt ilyenkor érdemes bekapcsolni és előmelegíteni 180°C- on (közepes, mérsékelt fokozat gázsütőn). A cipókat a kiszemelt tepsitől másfélszer hosszabb csíkokra nyújtottam és megkentem a töltelékkel, hármat kakaóssal, kettőt pedig fahéjassal, majd feltekertem őket és a tésztaszéleket jól hozzácsipkedtem, dolgoztam a hengeres testhez, nehogy szétnyíljanak, továbbá lezártam a végeiket is.
A rudakat óvatosan összefontam, nehogy eltörjenek, hármat az egyik, kettőt a másik oldalra kell csoportosítani, majd a hármas kötegből a legszélsőt középre igazítani az addig két rúdból álló csoporthoz, az így keletkezett hármasból megint a szélsőt kell középre hajtani és így tovább. Leírva bonyolult, de videón megnézve hamar elsajátítható!
A tepsibe helyezést követően (margarinnal kikent, vagy szilikonos sütőpapírral bélelt) lekentem egy felvert tojással és tíz percre betettem a mélyhűtőbe az egyik kivett fiók helyére, ettől a megfagyott "tojásrétegtől" szebb színűre sül és kevésbé reped meg (ezzel a gyorsított eljárással sikerült megcsinálnom a tökéletes karácsonyi bejglit is a fél órás hideg helyes pihentetést kiváltva).
A kemencébe vagy előmelegített sütőbe helyezés előtt nem szabad elfelejteni csigacsinálóval, vagy hústűvel megszurkálni az oldalát! Elektromos/gáz sütőben 180°C-on 60-90 percig, kemencében 50-60 percig szükséges sütni a szép rozsdabarna szín eléréséig, tűvel lehet ellenőrizni, de már a szín is elég jel arra, hogy elkészült!
Az illata egyszerűen fenséges a fahéjtól! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése