Konyhai pepecselés Panni módra: december 2013

Kicsit lefárasztott az ingatlan ipar űzése és 24 óra alatti építészeti kivitelezése és közművel (lásd kutak) való ellátása egy egész falunak, de azért megérte!

Történt 2012 karácsonyán, hogy nekiláttam mézeskalácsházikók sütögetésének, az egyszerű mézeskalácsfigurák már nem jelentvén kihívást valami bonyolultabb művelet után néztem, gyorsan négyzetrácsos papírra vetettem a sablonokat és nekiláttam a tésztagyúrásnak délután 5 óra körül, másnap 5-kor már a kész falvat fotózgattam, közben persze aludtam és ettem is :P hiszen első este csak a falak és tetők kisütéséig jutottam, másnap délelőtt jött az összeállítás, délután a száradás, este pedig a fotózás, aztán pedig büszkén mutogattam építményeimet kőműves édesapámnak. A barátok és a rokonok ajándékozása is meg lett ezzel oldva egy csapásra, akad aki egy év elteltével is őrizgeti a művet! :) Szóval tartós, műemlék jellegű épületek lettek! Nemhiába, építészetet jó mestertől tanultam! :D A hosszú, türelmes munka alatt pedig egy mese is született a művekről:

Mézi község

karácsonyi mese

Egyszer volt, hol nem volt, 2012-ben nem lett vége a világnak így végre megalkothattam egy kis mézeskalácsfalvat, amitől mézesebb, édesebb helyet még nem látott a világ, vagy legalábbis a kedves ismerőseim. Bár a faluban két templom is helyet kapott, így ha vallási nézeteik nem is mindig egyeztek a falubelieknek, de egy "Vegyes Bót"-ba jártak az asszonyaik és a helyi "Sör Bár"-ban emelték egymás egészségére poharaikat a férfiak. Hoppá az iskola kimaradt, szóval örülhetnek a gyerekek, mert úgyis szünidő van! A lakók ügyes-bajos dolgaikat elintézhették a "Község Ház"-án, volt "Orvos"-uk és "Posta Hivatal"-uk, ahol elküldhették leveleiket és jókívánságokkal teli képeslapjaikat pl. karácsony ünnepe idején távol élő rokonaiknak. Az ünnepi lakomákat a hegyoldalban termett szőlőből készült borral öblítették le, melyet gondosan érleltek tölgyfahordóikban a hegybe vájt pincéikben, amiket egy-egy szintén nagy odaadással készített mákos- és dióskalácsajtó zárt le. Éjszakai fényt a csillagokon és üstökösökön kívül két hold adott az égbolton, na nem azért, mert a Tatuin épült a falu, hanem azért, mert a falvacska tervezőnője a Dolce Dance tánciskolába járt ropni és mulatni ;) . Vizet három kútból meríthettek önmaguk, háziállataik és kertjeik részére, de ha baj történt és tűz ütött ki a lakóközösség összefogásával is ezzel oltották el a lángokat. Így éltek szeretetteljes boldogságban és békességben Mézi falva lakói a habcsókbokrokkal telehintett lankán. Itt a vége mézes véle... Kellemes Ünnepeket minden kedves mézelődőnek, nézelődőnek és olvasónak! ;)

Hozzávalók:
Tészta:

50 dkg liszt

+ amit felvesz kidolgozás, szórás, nyújtás közben (max. 15-20 dkg)

2 tojás

1 csipet só

20 dkg porcukor

25 dkg méz

1 kávéskanál szódabikarbóna

10 dkg vaj
1 teáskanál őrölt szegfűszeg

1/2 teáskanál őrölt fahéj
1 citrom reszelt héja

A teteje lekenéséhez:

1 egész tojás + 2 tojássárgája

1 csipet só

A fehér mázas díszítéshez, ragasztáshoz:

2 tojássárgája

1 csipet só

60-70 dkg porcukor

2 mokkáskanál citromlé

Eszközszükséglete:

négyzetrácsos füzetlap a sablonrajzoláshoz
olló
éles, hegyes kés
nyújtótábla

nyújtófa
tepsi

konyhai ecset a teteje lekenéséhez
sütőpapír
linzerszaggató
linzerszaggató szív alakú közepe
erős oldalforrasztású zacskó a ragasztáshoz, díszítéshez
robothabverő

Elkészítés:

Előkészítem a sablonokat, négyzetrácsos papírra rajzolva és ollóval kivágtam.

Kerekes kút sablon:

Mézeskalácsház sablon:

A citromot alaposan megsikáltam egy kefével langyos víz alatt és lereszeltem a héját.

A tésztához egy tálba mértem a lisztet, elmorzsoltam benne a vajat, hozzáadtam a porcukrot, a szódabikarbónát, felvertem a tojásokat egy csipet sóval, belekeverem a tojásba a fűszereket, a liszthez adom és belecsorgattam a mézet, jól összedolgoztam és addig adtam lisztet hozzá míg el nem vált az edény falától. Kb. 3-4 milliméter vastagságúra nyújtottam gyakran felemelgetve és újralisztezve az alját, tetejét nehogy leragadjon.

Nyolc darab házra való alkatrészt vágtam ki a tésztából, az eleje és a hátából, ill. külön a tetőből pont ennyi elég egy tepsibe és az azonos részek így egyenletesen sülnek meg kb. 5-6 perc alatt 175°C-on, az oldalfalak mivel keskenyebbek külön tepsibe sorakoztatva 3-4 perc alatt készülnek el. A tetejüket gondosan lekentem tojással, hogy szép fényesek legyenek és aranybarnára süljenek. Fontos tudni, hogy kihűlés után megkeményednek és hűvös helyen tartva őket másod vagy harmadnapra puhulnak meg kellemesen harapnivaló állagúvá! ;)

Kb. 12 db házikó és 6 db kút jön ki ennyi tésztából, egy kút és ház egymáshoz ragasztásával, variálásával pedig kijött 2 templom, 12 mézeskalácsház és 3 db kút.

A kutak kereke linzerszaggatóval készült és négy lyuk került körbe bele, továbbá még a parkosítás végett fenyőfák és az éjszakai égbolthoz csillagok és holdsarlók is készültek egy tepsivel a maradékból.

Az összeállításhoz egy tojás fehérjét egy csipet sóval kemény habbá vertem robotgéppel és elkezdtem a tojás méretétől függően beledolgozni 30-35 dkg porcukrot evőkanalanként adagolva, az elején még a habverővel keverve, később kézzel egy evőkanállal kavarva. Kristálycukorral véletlenül sem érdemes próbálkozni mert nem olvad el benne és csomós marad, tudom, mert bepróbálkoztam vele mikor lusta voltam újabb fél kiló cukrot ledarálni. :P Egy mokkáskanál citromlével még fényesebbé és tartósabbá tesszük, továbbá gyorsabban is szárad tőle a máz! Zacskóba töltöttem 2 evőkanálnyi fehér masszát, kivágtam a sarkát és nekiláttam az építkezésnek.

Az oldalak közzé kerültek az "eleje" és "hátulja" részek, majd kártyavárszerűen felülre a tetők.

Az összeállítást követően jött a díszítés:

A kutaknál oldalra még felkerültek a kerekek:

A fenyőkhöz két fát ragasztottam össze:

A kimaradt habból kiskanálnyi adagokat sütőpapírra szaggatva pedig 175°C-on habcsókok sültek kb. 20-30 perc alatt, melyek bokrokként szerepeltek a kompozícióban.