Mézi község - azaz mézeskalácsházikók és kiegészítőik

Kicsit lefárasztott az ingatlan ipar űzése és 24 óra alatti építészeti kivitelezése és közművel (lásd kutak) való ellátása egy egész falunak, de azért megérte!

Történt 2012 karácsonyán, hogy nekiláttam mézeskalácsházikók sütögetésének, az egyszerű mézeskalácsfigurák már nem jelentvén kihívást valami bonyolultabb művelet után néztem, gyorsan négyzetrácsos papírra vetettem a sablonokat és nekiláttam a tésztagyúrásnak délután 5 óra körül, másnap 5-kor már a kész falvat fotózgattam, közben persze aludtam és ettem is :P hiszen első este csak a falak és tetők kisütéséig jutottam, másnap délelőtt jött az összeállítás, délután a száradás, este pedig a fotózás, aztán pedig büszkén mutogattam építményeimet kőműves édesapámnak. A barátok és a rokonok ajándékozása is meg lett ezzel oldva egy csapásra, akad aki egy év elteltével is őrizgeti a művet! :) Szóval tartós, műemlék jellegű épületek lettek! Nemhiába, építészetet jó mestertől tanultam! :D A hosszú, türelmes munka alatt pedig egy mese is született a művekről:

Mézi község

karácsonyi mese

 

Egyszer volt, hol nem volt, 2012-ben nem lett vége a világnak így végre megalkothattam egy kis mézeskalácsfalvat, amitől mézesebb, édesebb helyet még nem látott a világ, vagy legalábbis a kedves ismerőseim. Bár a faluban két templom is helyet kapott, így ha vallási nézeteik nem is mindig egyeztek a falubelieknek, de egy "Vegyes Bót"-ba jártak az asszonyaik és a helyi "Sör Bár"-ban emelték egymás egészségére poharaikat a férfiak. Hoppá az iskola kimaradt, szóval örülhetnek a gyerekek, mert úgyis szünidő van! A lakók ügyes-bajos dolgaikat elintézhették a "Község Ház"-án, volt "Orvos"-uk és "Posta Hivatal"-uk, ahol elküldhették leveleiket és jókívánságokkal teli képeslapjaikat pl. karácsony ünnepe idején távol élő rokonaiknak. Az ünnepi lakomákat a hegyoldalban termett szőlőből készült borral öblítették le, melyet gondosan érleltek tölgyfahordóikban a hegybe vájt pincéikben, amiket egy-egy szintén nagy odaadással készített mákos- és dióskalácsajtó zárt le. Éjszakai fényt a csillagokon és üstökösökön kívül két hold adott az égbolton, na nem azért, mert a Tatuin épült a falu, hanem azért, mert a falvacska tervezőnője a Dolce Dance tánciskolába járt ropni és mulatni ;) . Vizet három kútból meríthettek önmaguk, háziállataik és kertjeik részére, de ha baj történt és tűz ütött ki a lakóközösség összefogásával is ezzel oltották el a lángokat. Így éltek szeretetteljes boldogságban és békességben Mézi falva lakói a habcsókbokrokkal telehintett lankán. Itt a vége mézes véle... Kellemes Ünnepeket minden kedves mézelődőnek, nézelődőnek és olvasónak! ;)

Hozzávalók:
Tészta:

 50 dkg liszt

+ amit felvesz kidolgozás, szórás, nyújtás közben (max. 15-20 dkg) 

2 tojás

 1 csipet só

20 dkg porcukor

25 dkg méz

1 kávéskanál szódabikarbóna

10 dkg vaj
1 teáskanál őrölt szegfűszeg

1/2 teáskanál őrölt fahéj
1 citrom reszelt héja 

 

A teteje lekenéséhez:

1 egész tojás + 2 tojássárgája

1 csipet só 

A fehér mázas díszítéshez, ragasztáshoz:

2 tojássárgája

1 csipet só

 60-70 dkg porcukor

2 mokkáskanál citromlé

Eszközszükséglete:

négyzetrácsos füzetlap a sablonrajzoláshoz
olló
éles, hegyes kés
nyújtótábla

nyújtófa
tepsi

konyhai ecset a teteje lekenéséhez
sütőpapír
 linzerszaggató
linzerszaggató szív alakú közepe
erős oldalforrasztású zacskó a ragasztáshoz, díszítéshez
robothabverő

Elkészítés:

Előkészítem a sablonokat, négyzetrácsos papírra rajzolva és ollóval kivágtam.

Kerekes kút sablon:

Mézeskalácsház sablon:

A citromot alaposan megsikáltam egy kefével langyos víz alatt és lereszeltem a héját.

A tésztához egy tálba mértem a lisztet, elmorzsoltam benne a vajat, hozzáadtam a porcukrot, a szódabikarbónát, felvertem a tojásokat egy csipet sóval, belekeverem a tojásba a fűszereket, a liszthez adom és belecsorgattam a mézet, jól összedolgoztam és addig adtam lisztet hozzá míg el nem vált az edény falától. Kb. 3-4 milliméter vastagságúra nyújtottam gyakran felemelgetve és újralisztezve az alját, tetejét nehogy leragadjon.

Nyolc darab házra való alkatrészt vágtam ki a tésztából, az eleje és a hátából, ill. külön a tetőből pont ennyi elég egy tepsibe és az azonos részek így egyenletesen sülnek meg kb. 5-6 perc alatt 175°C-on, az oldalfalak mivel keskenyebbek külön tepsibe sorakoztatva 3-4 perc alatt készülnek el. A tetejüket gondosan lekentem tojással, hogy szép fényesek legyenek és aranybarnára süljenek. Fontos tudni, hogy kihűlés után megkeményednek és hűvös helyen tartva őket másod vagy harmadnapra puhulnak meg kellemesen harapnivaló állagúvá! ;)

 

 

Kb. 12 db házikó és 6 db kút jön ki ennyi tésztából, egy kút és ház egymáshoz ragasztásával, variálásával pedig kijött 2 templom, 12 mézeskalácsház és 3 db kút.

 

A kutak kereke linzerszaggatóval készült és négy lyuk került körbe bele, továbbá még a parkosítás végett fenyőfák és az éjszakai égbolthoz csillagok és holdsarlók is készültek egy tepsivel a maradékból.

Az összeállításhoz egy tojás fehérjét egy csipet sóval kemény habbá vertem robotgéppel és elkezdtem a tojás méretétől függően beledolgozni 30-35 dkg porcukrot evőkanalanként adagolva, az elején még a habverővel keverve, később kézzel egy evőkanállal kavarva. Kristálycukorral véletlenül sem érdemes próbálkozni mert nem olvad el benne és csomós marad, tudom, mert bepróbálkoztam vele mikor lusta voltam újabb fél kiló cukrot ledarálni. :P Egy mokkáskanál citromlével még fényesebbé és tartósabbá tesszük, továbbá gyorsabban is szárad tőle a máz! Zacskóba töltöttem 2 evőkanálnyi fehér masszát, kivágtam a sarkát és nekiláttam az építkezésnek.

 

Az oldalak közzé kerültek az "eleje" és "hátulja" részek, majd kártyavárszerűen felülre a tetők.

Az összeállítást követően jött a díszítés:

A kutaknál oldalra még felkerültek a kerekek:

 A fenyőkhöz két fát ragasztottam össze:

A kimaradt habból kiskanálnyi adagokat sütőpapírra szaggatva pedig 175°C-on habcsókok sültek kb. 20-30 perc alatt, melyek bokrokként szerepeltek a kompozícióban.

A száradást követően pedig jött a fotózás!

Itt a vége mézes véle... Örömteli készülődést és Kellemes Ünnepeket minden kedves mézelődőnek, nézelődőnek és olvasónak! ;)

 

Itt a vége mézes véle... Örömteli készülődést és Kellemes Ünnepeket minden kedves mézelődőnek, nézelődőnek és olvasónak! ;)

Mese almás és társai

Egy örök klasszikus, az igazi "(majdnem) ugyan olyan mint az anyukámé/nagymamámé" érzés, az otthon, a gyermekkor igazi íze! Tésztája vajas és omlós. A magyar almáspite, ami akár meggyel vagy szilvával is fenséges és porcukor nélkül is megállja a helyét, hiszen szemet gyönyörködtetően csillog a felszíne a tojástól, kár is lenne ezt elfedni hóval! :)

Hozzávalók:
Töltelék:

2-2,5 kg savanykás alma hámozva, reszelve

2 evőkanál cukor

1 tasak Bourbon vaníliás cukor = 1 evőkanál vaníliaaroma

3 cl rum = 1 evőkanál rumaroma

 1/2 teáskanál őrölt gyömbér

1/2 teáskanál őrölt fahéj

2 evőkanál zsemlemorzsa 

Társai töltelék 1.:

 1,5 kg magozott meggy

4 evőkanál cukor

 1/2 teáskanál őrölt gyömbér

1/2 teáskanál őrölt fahéj

3+3 evőkanál zsemlemorzsa

 Társai töltelék 2.:

 1,5 kg magozott, felezett szilva

4 evőkanál cukor

 1 teáskanál őrölt gyömbér

1/2 teáskanál őrölt fahéj

3+3 evőkanál zsemlemorzsa

Tészta:

 50 dkg liszt

+ amit felvesz kidolgozás, szórás, nyújtás közben (max. 15-20 dkg) 

20 dkg vaj

1 tojás

1 csomag sütőpor

30 dkg tejföl

20 dkg kristálycukor

 1 csipet só

A tepsi kikenéséhez:

1 teáskanál vaj a fenti mennyiségből lecsípve

A teteje lekenéséhez:

1 egész tojás

1 csipet só 

Eszközszükséglete:

nyújtótábla

nyújtófa

25x25 vagy 30x30 cm-es tepsi

konyhai ecset a teteje lekenéséhez
nagylyukú reszelő az almák lereszeléséhez

Elkészítés:

Előkészítem a tölteléket, hogy a vaj ne olvadjon el a tésztában, ha közben fognék hozzá. Tehát almahámozás és reszelés, ill. meggy vagy szilvamagozás az első lépés. Az almát összekeverem a fűszerekkel, a meggyhez és szilvához csak összekeverem a kristálycukrot a fűszerekkel és a tepsiben szórom a tetejükre.

 

A sütőt 175°C- ra (közepes, mérsékelt fokozat gázsütőn) előmelegítem. A lisztet egy nagy keverőtálba szórom, olyan nagymamás zománcos fajtába. Összekeverem a sütőporral. A vajat elmorzsolom benne. 

A sóval felverem a tojást, a cukrot a tejfölt is hozzá adom, jól kidolgozom a tésztát, annyi lisztet adok még hozzá, hogy elváljon a keverőtál falától, megfelezem, az egyik felét kinyújtom akkorára, hogy 3-4 cm-rel túllógjon a tepsi szélén. Megszórom a tésztát a zsemlemorzsával. Ráhalmozom a levétől kifacsart almát.

Szétoszlatom, lefedem a másik kinyújtott lappal, a széleket eldolgozom, visszahajtom. A tetejét lekenem a felvert tojással.

A sütőbe tolom 175°C- ra (közepes, mérsékelt fokozat gázsütőn) és 40-50 percig sütöm.

Végül kockákra vágva kerül az asztalra.

A meggyes változatnál megszórom a tésztát 3 evőkanál zsemlemorzsával, a meggyet eloszlatom, megszórom a fűszeres cukorral, majd még egy adag zsemlemorzsa jön, mivel ez sokkal levesebb, mint a kifacsart alma töltelék.

Ezt is megszurkálom, lekenem tojással.

40-50 percig sütöm 175°C- on (közepes, mérsékelt fokozat gázsütőn).

A szilvás változat is kb. ugyanannyi idő alatt készül el sütőben, mint a két korábbi. De ezt már kemencében is kipróbáltam:

Mivel a kemence alját alkotó tégláknak kell magukba gyűjteniük a hőt és utána az ételnek átadni, ezért a jó és egyenletes hőelosztáshoz mindig vékony ágakkal, gallyakkal, rőzsével fűtünk be, mert ezek parázsló darabjait jobban átjárja a levegő és így mindenhol azonos mértékben izzanak, az étel behelyezése előtt pedig a kemence hátsó falához halmozzuk a parazsat.

A jól befűtött téglás aljzaton 10-15 perc alatt kész! 

A tetejét kissé túlsütve is minden morzsája elfogyott!

Jó étvágyat mindegyikhez!

Fűszeres göngyölt csontos karaj

Amikor a hentespultban meglátok egy egész csontos karajt az a fantáziámban rögtön egy kigörgethető papirusztekerccsé válik, egy vékony pengéjű késsel ügyesen le lehet fejteni a húst csigavonalban befelé haladva, kiteríteni, fűszerekkel megpakolni, visszagörgetni, megkötözni és egészben megsütni. A végeredmény zöld csigavonallal tarkított omlós hússzeletek.

Hozzávalók:

2,5 kg csontos karaj egészben

1 evőkanál sertészsír

3 teáskanál só

1 teáskanál durvára darált színes bors

1. változat:

kis csokor snidling
4-5 ág kakukkfű
4-5 ág rozmaring
10-15 szem borókabogyó

2. változat:

10-15 db parajlevél
kis csokor snidling
4-5 ág kakukkfű

Továbbá:

1 teáskanál sertészsír a tepsi kikenéséhez
papírtörlő a hús szárazra törléséhez
6-8 db hústű
vagy

kendermadzag

(olyan jófajta szalámikötözős

a szárnyak és combok testközelbe kényszerítéséhez)

Elkészítés:

Kiválasztok egy akkora sütőedényt, amiben kényelmesen elfér a hús. Kizsírozom az edény falát. A húst vágódeszkára fektetem és egy éles, vékony pengéjű késsel lefejtem csigavonalban, kiterítem, leitatom róla a vizet a papírtörlővel. Megpakolom a zöldfűszerekkel, levelekkel, bogyókkal. 

1. változat: 

 

2. változat:

A sót, borsot fűszeres masszává kutyulom a zsiradékkal, feltekerés közben a felét rákenem a lefejtett húsra. Hústűvel rögzítem vagy a madzaggal szorosan megkötözöm. A fűszeres zsír másik felével gondosan bekenegetem.

Bekapcsolom a sütőt 150°C- ra (langyos, közel legkisebb fokozat gázsütőn). Nem is bolygatom, nézegetem 2 vagy 1 óra 45 percig, ennyi idő alatt a fűszeres zsírréteg lassan leolvad róla, maga után hagyva a fűszermorzsákat, melyek legvégül kéregszerűen rásülnek a felületre, egyéb szafttal való locsolgatást nem is igényel hiszen az csak lemosná a fűszereket! Félidőben átfordítom a másik csontos oldalára és további 2 vagy 1 óra 45 percig sütöm. 

A húst hagyom hűlni 15-20 percig, eltávolítom a hústűket/madzagokat, ezután felszeleteltem kb. 1 cm vastagságú szeletekre, melyeket elrendezek egy tálon. Rizs vagy krumplipüré dukál hozzá.