Vasalt sertéstarja sóskás-almás párolt sárgarépasalátával

Húsvéthoz közeledve hallani ezt-az a sonkakészítés fortélyairól, nekem a besózott sonkaalapanyag préselése, súlyozása ragadta meg a fantáziám, ettől az eljárástól lazább, puhább lesz a hús rostjainak szerkezete. Jött is az ötlet másnap, hogy mi lenne ha ezt hússütésnél is alkalmaznám, korábban már grillserpenyőben próbálkoztam a dologgal, de az egy irányból jövő hőhatás nem volt az igazi, de mi lenne ha a "súly" is meleg lenne, azaz a kivitelezés a sütőben történne!

Hozzávalók:

1 kg sertéstarja szeletelve

(6 db kb. 1,5 cm vastag)
1 evőkanál sertészsír

2 teáskanál só

40-50 dkg sárgarépa lereszelve
30 dkg savanykás alma felkockázva
(1 db nagy vagy 2 db kisebb alma)
10 dkg friss sóskalevél
1 csokor snidling
frissen őrölt bors ízlés szerint

Továbbá:

papírtörlő a hús szárazra törléséhez

„vasaló”

(márványlap

vagy

két egymásba illeszthető tepsi, a felsőben megtisztított kövekkel)

Elkészítés:

A megmosott hússzeletekről felitattam a vizet, a tepsit kizsíroztam, a besózott tarját belefektettem, majd a márványlapok felületét is megzsíroztam (vagy a nehezéknek használt tepsi aljára kerül a zsírréteg), hogy ne tapadjon, süljön hozzá a felületekhez a hús. 

A súlyozott összeállítást ezután betettem a sütőbe 150°C- ra (langyos, közel legkisebb fokozat gázsütőn) 1 órát lassan sült, lapult a hús, majd kivettem, falapátokkal leemeltem a nehezékeket egy üres tepsibe és megfordítottam a szeleteket, majd visszapakoltam a márványlapokat és visszatettem még egy órára sülni.

A második órában kimentem a kertbe letépkedni a sóska és snidlingleveleket, megmostam majd egy szűrőedényben hagytam a vizet lecsepegni róluk, megtisztítottam a répákat, lereszeltem őket nagylyukú reszelőn, majd héjastól felaprítottam az almát, végül a lecsepegtetett zöld leveleket is összemetéltem. Az újabb óra leteltével megint leemelgettem a súlyokat (kész fitneszedzés az elkészítés ;) ), majd a pecsenyeléből kiszedegettem a kivasalt húsokat.

A visszamaradt sós zsírba (ezért nem igényel további sózást a köret) beleforgattam a répa, alma, sóska és snidlingkeveréket (a répa karotinjainak, az A-vitamin előanyagának felszívódásához úgyis kell zsiradék, ha már zsírban oldódó vitaminról van szó). 

A répasalátát visszatettem a sütőbe puhulni, „párolódni” 100°C- ra (legkisebb fokozat gázsütőn), 10 perc után megkevertem, hogy a jobban puhuló alsó réteg elvegyüljön, majd visszatettem újabb 10 percre a sütőbe. A 20. perc letelte után őröltem rá borsot, majd újra átkevertem és visszatettem még egyszer 10 percre, de ekkor már lekapcsoltam a sütőt. Az elkészült párolt répasalátát a hús mellé halmozva tálaltam. 

A végeredmény pedig kellemesen omlós falatokban fogyott el az asztal körül, egy kis párolt rizzsel kiegészítve!